Hazai pályán polgármestert vetkőztetve
Ez volt életem első csokifesztiválja, de hogy nem az utolsó, az biztos. Gaál Gyöngyi megszervezte az utat és Adri, Feri, Évi, Ildi meg én már ott is voltunk. Adri aznap délelőtt varratta magára a História-logót meg a fiúk aláírását, szóval már délelőtt huligánosan indult a napja. Parás volt az idő, nagyon esőre állt, de mivel szivárvány fogadott, mikor beértünk Szerencsre… ebből rossz már nem sülhet ki.
Ahogy odaértünk a fesztiválra, egyből megvettük Gyöngyi ajándékát, mert pont aznap (augusztus 24.) van a szülinapja. Azt mondta, mindig a Szerencsi Csokifesztiválon ünnepli (mert a csokifeszt mindig a szülinapja környékén van, de idén pont aznapra esett) jó kis szerencsi konyakmeggyel meg Hooligans koncerttel. Nekünk se kellett több (Adri, Feri meg én), vettünk neki egy kiló „jó kis szerencsi cucc”-ot… meg még azon felül magunknak is.
A koncerten meg Csipa elénekelte a „hepi-dzsörzé-tú-jú”-t Gyöngyinek.
Koncert előtt szétnéztünk a Rákóczi várban, ahol az egész hepaj volt. Gombóc Artúrral mindenképpen akartam fotót és lett is.
Az előzenekar (illetve Hooligans előtti fellépő) a szerencsi Ciráda zenekar volt. Kicsit más stílusban zenélnek, mint a fiúk, de legalább szerencsiek. A menetrendet már ismerjük: Intró, Mindörökké, Egyformán… Királylány után a Metallica Enter Sandman-ja… Játszom és még néhány régebbi szám, kimennek, visszajönnek. Most 2,5 órás koncert volt, nem kettő, de hát… az otthoni közönségnek minimum ennyi jár.
A koncert vége felé Csipa a színpadra hívta Koncz Ferencet, Szerencs polgármesterét megköszönve, hogy minden évben helyt ad nekik a Csokifesztivál programjában és cserébe „Tiszteletbeli huligánná fogadom a polgármester urat – a Tibi, a Csipa, az Endi és a Zsoltika nevében”, majd átadott neki egy Hooligans feliratos fekete pólót. A polgármester úr pedig elég vagány volt ahhoz, hogy több száz ember előtt a színpadon lecserélje az elegáns világoskék ingjét a laza, fekete „huligán-póló”-ra. Szinte kérés nélkül. Látszott rajta, hogy örült a dolognak és igazán büszke a „fiai”-ra. Aztán jött a tűzijáték.
Az volt az egyetlen hibája ennek a koncertnek, hogy Tibi-oldalon már nem volt hely a „két első sor”-ban, szóval Zsolti-oldala keveredtem. De a végén kiderült, hogy jobban is jártam így. A koncerten volt csoki-dobálás: Gombóc Artúr adott néhányat Zsoltikának, ő meg szétdobálta Nekünk, szóval mégis volt valami jó a „rosszban”, mégiscsak igazuk van a fiúknak: „ne legyen félig üres a félig teli pohár”
Szóval most is jót buliztunk. Azzal együtt, hogy már a koncert előtt két nappal elkezdett fájni a torkom és Szerencs előtt egy nappal a Barba Negrában is így buliztunk a fiúkkal… szóval két napot fájós torokkal „énekeltem” végig. Szerencsére Adrinál volt házi pálesz, tehát a torokfertőtlenítőm megvolt és a sofőrünk, Dezső se maradt ám ki a fotózkodásból. Nagyon jófej pasas, remélem még nagyon sokszor visz majd minket koncertekre és Csokifesztünk is sok lesz még együtt.
Aztán pár nappal a hepaj után Adri nyert belépőt (egy kérdőív kitöltésével) a 2015-ös csokifeszt-re, szóval ő már biztosan ott lesz jövőre is – ingyen. Én is kitöltöttem, de Fortuna őt egy kicsit jobban szerette most. Gratula! Gyöngyinek köszi a szervezést, a sofőrünknek, Dezsőnek kösz a fuvart. Jövőre veletek ugyanitt.
És a képek. Ezúttal jó sokat kaptam....
A képek mindegyike Baranyi Ági tulajdona!!!
A szivárvány - Halvány, de legalább a miénk
A kis csapat
Dezső, a sofőrünk
A Csokifeszt legnagyobb sztárjával - Ági és Gombóc Artúr
Adri és Gombóc Artúr
Csokivilág...
A koncert képei:
Együtt a banda
Két Tibi
Tibi
Zsolti
Metallicásan
Ülő gitárosok
Vetkőző polgármester
Huligánná avatás: Előtte-Utána
Endi és a vendég-blogger, Ági
És ami a hepaj utózöngéje:
Adri nyert belépőt a jövő évi Csokifesztre. Gratu!